JEGYZŐKÖNYV
A JEDLIK ÁNYOS TÁRSASÁG
1997. 04. 21-ÉN TARTOTT ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL
A Jedlik Ányos Társaság az Alapszabály 5. §-ban írottak szerint az 1997. 03. 13-án kelt meghívóval 1997. 04. 21 -re összehívta az 1996. évi Közgyűlést. A meghívó mellé megküldte az 1996. évi pénzügyi előirányzat és tényleges felhasználás adatait tartalmazó kimutatást, valamint az 1997. évi pénzügyi előirányzatra vonatkozó javaslatot.
Az első alkalomra, 1997. 04. 21 -én 14 órára a tagság nem gyűlt össze a határozatképességre előírt létszámban, ezért ezt követően ugyanez nap 15 órakor sorra került a Közgyűlés. Mivel már az Alapszabály az ismételt alkalomra nem írja elő a tagság 50% + 1 fő jelenlétét, így a határozatképesség biztosított volt. A megjelentek a mellékelt jelenléti íven regisztrálják magukat.
Schmidt János elnök üdvözlő szavai után felolvasta a kimentést írásban kérők nevét (Várszegi Asztrik, Jeszenszky Sándor, Lantos Tibor,Baksa Péter, Vidovszky Ágnes), majd közölte kimentést élő szóban kértek nevét (Bakay Árpád, Burgony László, Csenterics Dezső, Fehérvári Sándor, Kálmán Attila, Klatsmányi Árpád, Lengyel Gyula, Molnár István, Morvai Imréné, Ráczné Jakab Magdolna, Szabó László, Turán György,Újfalusi László. ) Ezt követően az elnök kérdezte a jelenlevőket, egyetértenek-e a Meghívóban közölt napirenddel. Egyhangú: igen. Az elnök javasolta a jegyzőkönyv vezetésével kapcsolatban, hogy azt a magnófelvétel alapján Király Árpád főtitkár készítse el és Krassói Kornélia valamint Perneczky László hitelesítsék. Válasz: egyhangú igen. Elnök ezután felkérte Király Árpád főtitkárt beszámolójának előadására.
Király Árpád főtitkár beszámolóját azzal kezdte, hogy a Társaság működéséről és a tagság érdeklődési körébe tartozó kérdésekről az elmúlt évben rendszeresített körlevelek
(1. sz. 1996. 08. 15.; 3. sz.: 1996. 12. 20.; 4. sz.: 1997. 03. 15.) a tagság egészét tájékoztatta, emiatt a beszámoló lényegesen rövidebb lehet. Kérte azonban, hogy a körlevelek ügyében a jelenlévők tegyenek észrevételeket, javaslatokat.
A beszámolóban észrevételezte, hogy a Jedlik Ányos Társaság akadémikus tagjainak egy része nem vesz részt a Társaság munkájában, holott Jedlik Ányos azon nagyon kevés akadémikusok közé tartozott, akik a “levelező tagság” átugrásával közvetlenül rendes taggá választottak (1858) Szeretnénk – mondotta – az akadémikus tagok teljes körét a Társaság munkájába bevonni.
A következő téma a tagdíj-fizetést érintette. Azoknak, akik az Alapszabály 9. §-ban foglalt tagdíjfizetési kötelezettségnek nem tett eleget – csekk melléklésével – figyelemfelhívó levelet küld.
A Magyar Szabadalmi Hivatal által évente odaítélésre kerülő Jedlik Ányos – díjjal kapcsolatban tájékoztatta a Közgyűlést, hogy ez évben 5 szabadalmi szakember kapott Jedlik – díjat, rajtúk kívül Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Társaságunk tiszteletbeli elnöke és Dr. GlatzFerenc akadémikus, a MTA elnöke Causa Honoris Jedlik-díjat vehetett át. Ugyanakkor nincs hír arról, hogy a Magyar Villamosművek Rt. által korábban alapított, aztán megszüntetett Jedlik- díj újjáélesztésének ügye elmozdult-e a holtponttól.
A főtitkár ezután a 200. évfordulóról beszélt. Ebben az évben el kell készíteni a konkrét programot, külön a regionális csoportokét, de azt már most el lehet mondani, hogy a legnagyobb vállalkozás az emlékkönyv kiadása lesz, he erre minden előfeltételt meg lehet teremteni. Az 1997. 02. 25-én tartott elnökségi ülés felkérte Terplán Zénó akadémikust, Társaságunk alelnökét, vállalja el a Szerkesztőbizottság elnöki tisztét.
Végezetül a főtitkár arról szólt, hogy a jelenleg működő tisztikar mandátuma 1998-ban lejár. Ez semmiképpen sem befolyásolhatja a jelenlegi tisztikart abban, hogy a bicentennáriumra minden igyekezetével készüljön.
Schmidt János elnök megköszönte a beszámolót. Szólt a győri Jedlik Ányos Állandó Kiállítás megtekintőinek nagy számáról és invitálta azokat, akik még nem látták. Ugyancsak örömmel és büszkén emlékezett meg az 1996-ban megnyílt szimői Jedlik Ányos “mini-múzeum”-ról, ahova szintén érdemes ellátogatni. Szólt a főtitkári beszámolóban is említett Jedlik Ányos – díjról és közölte, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével folytatott megbeszélés alapján alapos remény van arra, hogy ezt a Jedlik Ányos – díjat tágabb körben is adományozni lehet majd,amikoris a Jedlik Ányos Társaság is szerephez juthat. Ezután felkérte Dr. Gazda István tudománytörténészt, a Jedlik Ányos Társaság felügyelő-bizottságának elnökét, hogy a meghirdetett napirend következő pontja szerint jelentését adja elő.
Dr. Gazda István először arról szólt, hogy bár a tagdíjakra előirányzott bevételi összeg befolyt, el kellene érni, hogy 1997-ben senkinek ne legyen tagdíj hátraléka. Ugyanakkor az is fontos, hogy a tagság létszáma növekedjék, mert – amint említette – a külső támogatások odaítélésénél a tagság létszáma fontos szerepet játszik. Az összes bevétel 1996-ban 1,125,676 Ft volt, ez 1997-ben 1,000,000 Ft-ra lett előirányozva. Az 1996. évi híradások előirányzott összege 1,250,000 Ft volt, de ez ténylegesen 702,793 Ft-ra realizálódott. Az 1997. évre az összes híradást 1,500,000 Ft-ra irányoztuk elő. Ezek csak a lényeges fő számok, részleteket a meghívó mellé csatolt táblázatok kimutatása tartalmaz. A felügyelő bizottság az év folyamán folyamatosan figyelte a bevételek és kiadások alakulását és a könyvelési tevékenységet.
Dr. Gazda István ezután szólt a bicentennáriumra megjelentetni szándékozott emlékbélyegről (bélyegsorról), amelynek tervezési költségeihez hozzá kell járulnunk. Ugyanígy költséget jelent majd az emlékkönyv szerkesztése is (a levéltári, kézirattári anyagok sajtó alá rendezése, átírása, fordíttatása, stb.) Kilátásba helyezte a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban történő közbenjárását. Végezetül tájékoztatást adott arról, hogy a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskolán – ahol a hallgatóknak kötelessége egy-egy magyar természettudósról házi dolgozat írása – eddig összesen 200 tanulmány készült Jedlik Ányossal kapcsolatban. Ezekből is táplálkozhat a tervezett emlékkönyv.
Schmidt János elnök megköszönte a beszámolót, majd arról szólt, hogy a Magyar Tudományos Akadémián 1995. 12. 12-én tartott Jedlik Ányos emlékülésen elhangzott előadások teljes szövegét tartalmazó kiadvány most készült el. Minden jelenlevőt megillet ebből 1-1 példány. Nagy köszönettel emlékezett meg arról, hogy ennek a füzetnek a kiadását Miklósi László alelnökünknek köszönhetjük.
Terplán Zénó akadémikus, a Társaság alelnöke megköszönte a Körleveleket, amelyek lehetővé tették, hogy betegsége “szobafogsága” alatt is teljes értékűen tájékoztatva legyen a Társaság életéről. A 2000. évre tervezett jubileumi emlékkönyve Szerkesztőbizottsági elnöki tisztét elfogadja, egyben kéri, hogy a főszerkesztői tevékenységet Király Árpád a Társaság főtitkárára bízza. Kéri, hogy akinek javaslatai, ötletei vannak, ezekről őt tájékoztassa.
Morvai István tiszteletbeli tag, szimői (SK) polgármester: átadta Jedlik Ányos szülőfalujának üdvözletét és köszönetét azért a megtiszteltetésért, hogy a Társaság az 1996. évi 3. elnökségi ülését Szimőn tartotta. Megköszönte azt a segítséget is, amellyel a Társaság aszimői Jedlik Ányos emlékkiállításhoz hozzájárul.
Schmidt János elnök ezután átadta a Társaság ajándékát Morvai István polgármesternek: az 1996 11. 04-i pannonhalmi kiránduláson készített csoportképet szép nagyításban (Markovics Ferenc munkája). Ezen a képen Társaságunk tagságának jó része látható, köztük természetesen a szimői delegáció tagjai is.
Németh Lőrinc OSB gimnáziumi igazgató (Győr) alapító tag beszélt az ottani Jedlik Ányos Állandó Kiállítás látogatottságáról. Az első időben dömpingszerűen jöttek a látogatók, ma ez mérséklődött, de nagy jelentősége van annak, hogy a látogatók igen nagy része diák. Beszélt a felszólaló annak a fontosságáról, hogy társaságunk a diákszövetségekkel – elsősorban a bencés diákszövetséggel – építsen ki jó kapcsolatot. Majd a gimnázium folyosóján levő Jedlik Ányos mellszobornak köztéren történő elhelyezése ügyének állásáról adott tájékoztatást, hangsúlyozva azt, hogy (idézet) “Jedlik Ányos nem a Jedlik Ányos Társaságé, nem a Bencés Gimnáziumé meg a Szt. Benedek Rendé, hanem a magyar tudományos élet kiváló képviselője és mint ilyen, szobra nem egy gimnázium folyosójára való, hanem köztérre, Győrben, ahová munkáságának jelentős része köti.” Ezt a felfogást a polgármester úr is magáévá tette – mondta a felszólaló.
Szepessy Sándor alapító tag nem annyira hozzászólást, hanem javaslatot mond. A 2000. év – szerencsés összeesés révén – Jézus Krisztus születésének 2000., Jedlik Ányos születésének 200. és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület alapításának 100. évfordulója. Bocsánatot kér a párhuzamért, de ezt – úgy érzi – nem lehet kihagyni. Viszont ami a két utóbbi jubileumot illeti, abban a két szervezet együttműködése, közös szervezésekkel, a tervek összehangolásával, stb. több, mint kívánatos. Ilyen kezdeményezés lehetne például a postai bélyeg vagy bélyegsor, a kiadványok ügye, a MEE jubileumára meghívásra kerülő külföldi személyiségek tájékoztatása stb. Mindkét szervezet képes a másik programja színvonalának emelésére. Felajánlja a közös tevékenységben való közreműködését, annál is inkább, mert a MEE 75 éves jubileumi ünnepségét Tőtitkárként ő szervezte, és elég sok hasznos tapasztalatra tett szert. Figyelembe kell azt is venni, hogy a MEE erősebb anyagi bázissal rendelkezik, márpedig ez is fontos szempont.
Pallagi Antal felvetette Jedlik–Zipernowsky–Bay együttes gondolatát.
Kerényi A. Ödön tiszteletbeli tag örömének adott hangot, hogy a Közgyűlésre, ha kis kéréssel is, de eljöhetett. Szólt a budapesti bencés gimnázium újbóli létrehozásáról (a II. ker. Fő utcában, a kapucinus templom melletti épületben). Mivel ő is egykori bencés diák, a személyi jövedelemadója 1%-át ennek utalja, mert ennek az intézménynek a fenntartását a Bencés Diákszövetség vállalta. Ehhez kapcsolódó javaslata az, hogy a Jedlik Ányos Társaság a budapesti gimnáziumokkal is építsen ki kapcsolatot.
A másik javaslata az, hogy a MEE-vel kellene szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Készülni együtt a 2000. évre és egyben a Jedlik Ányos Társaság távlati terveibe a Jedlikhez hasonló és valamilyen kapcsolatban volt kiemelkedő személyiségek ismertetése is helyes célkitűzés lenne, amint az előtte felszólaló is említette.
Dr. Gergely György alapító tag azt hozta javaslatban, hogy Jedlik születésének 200. évfordulójáról az élvonalbeli külföldi technikatörténeti folyóiratokban is meg kell emlékezni. Ez az akció legalább 1 év átfutási idővel jár. A megemlékezésnek rövidnek, lényegre törőnek kell lenni, tekintettel a gazdasági vonatkozásokra. Szívesen közreműködik e munkában.
Mayer Farkas alapító tag pontosította azt a körülményt, hogy Jedlik Ányost közvetlenül rendes taggá választotta az Akadémia. Az történt, hogy egy napon, egy ülésen választották levelező, majd azt követően rendes taggá.
Horváth Károly levelezőlap – kiállítás rendezését hozta javaslatba, hozzávéve Jedlik tudós kortársairól szóló kiállítást is.
Schmidt János elnök – mivel további hozzászólásra nem jelentkezett senki, – a főtitkárnak adta meg a szót.
Király Árpád főtitkár az elhangzott hozzászólásokra a következőkben válaszolt. Pallagi Antal javaslatához: Szó volt – vagy van Bolyai–Jedlik–Bay együttesről történő megemlékezésről valamilyen kiadvány formájában. (Zipernowsky helyett Bolyai).
Kerényi A. Ödön hozzászólásával messzemenően egyetért és további erőfeszítéseket kíván tenni a MEE-vel való kapcsolat szorosabbra fűzéséért.
Dr. Gergely György javaslatával egyetért és arra kéri, hogy a külföldi folyóiratok címeinek összegyűjtésében segítsen.
Ezután tájékoztatást adott Gyimesi István úrral a New York és Környéki Magyar Mérnökök Egyesületének elnökével folytatott budapesti tárgyalásáról, amelyet reményt keltőnek minősített. Az ő anyagi támogatásuk lehetővé tenné a Verebély: “Jedlik Ányos két úttörő találmánya” c. dolgozatának angol nyelvű kiadását. Ez lenne az első angol nyelvű anyag, amellyel kiléphetnénk a világba, Jedlik Ányos elismertetése vonatkozásában. Beszámolt a főtitkár a Széchenyi Kör keretében 1997. 02. 28-án rendezett est sikeréről. Németh Lőrinc győri bencés gimnáziumi igazgató előadásáról, a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium énekkarának szerepléséről, Keppel Marci II. oszt. tanuló szavalásáról, amely mind osztatlan sikert aratott. A házigazdai terheket Szalay Csaba alelnökünk vállalta.
Schmidt János elnök megkérdezte a Közgyűlést, elfogadják-e a főtitkári beszámolót? Válasz: egyhangú igen. Elfogadják-e a Felügyelő Bizottság elnökének jelentését? Válasz: igen, 3 tartózkodással. A következő napirendi pont előadója:
Schmidt János elnök ezután Krassói Kornélia alapító tagnak, a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium tanárának adta meg a szót.
Krassói Kornélia három dologról kívánt szólni: megköszönte azt a lehetőséget, hogy a JÁG diákjai a Széchenyi Kör összejövetelén szerepelhettek, továbbá azokat a könyvjutalmakat, amelyeket a JÁT-tól ezért kaptak. A második: a gimnázium minden évben megrendezi névadójának emlékére a Jedlik-napot. Ez ebben az évben 04. 26-án lesz, amelyre várják a JÁT elnökség képviselőit is. Végezetül megemlítette, hogy az iskolának van saját nyitólapja. Szívesen közölnek ebben híreket a JÁT kérésére.
Schmidt János elnök bejelentette, hogy Krassói Kornéliának az elnökség Jedlik Ányos emlékének ápolása, a gimnázium nevének a vészterhes időkben történt “átmentése” érdekében kifejtett fáradhatatlan és lelkes tevékenysége elismeréseként a 3 kötetes MONS SACER c. művet ajándékozza.
Dr. Perneczky László elmondta, hogy felvette a kapcsolatot Láng István professzorral, a Magyar Filatéliai Tudományos Társaság elnökével, hogy a két társaság működjék együtt a bélyegkiadás ügyében.
Csébfalvi Károly matematikus először személyes élményét adta elő, amikor soproni bencés gimnazista korban a számtan füzetben Jedlik kép volt és rövid életrajz. Később, amikor egyetemista korában megismerte az egyetemi fizika szertárakat, megállapította, hogy a soproni bencés, a budapesti és pécsi cisztercita gimnáziumok fizika szertárai nemcsak anyagukban, hanem didaktikus voltukban is gazdagabbak voltak. Jedlik Ányos szellemiségét idézte, aki igen nagy jelentőséget tulajdonított az ifjúsággal való foglalkozásnak. Az ő “szellemi génjei” jelentek meg az utódokban és azok eredményes munkásságában. Nekünk már összehasonlíthatatlanul nagyobb technikai lehetőségeink vannak, gondol itt elsősorban az INTERNET-re. Lenyűgözőnek tartja a gyerekek készségét a technika e csodafegyvere tekintetében. Ha lenne “gazdag emberek klubja”, ezek a gyerekek abba minden bizonnyal beletartoznának.
Dienes Géza arról szólt, hogy felmerült az Alapszabály módosításának a szükségessége. Ilyen témák amelyek ezt indokolnák pl.: a regionális szervezetek helye a Társaság szervezetében, képviselete az Elnökségben; a jogi személyek fogalmának, szerepének jogainak és kötelezettségeinek az Alapszabályban történő rögzítése. Mégis úgy véli, hogy ne most, hanem az 1998-as tisztújító Közgyűlésen kerüljön az Alapszabályunk módosítására. Erre jól fel kell készülni, hogy majd a következő ciklusban ne kelljen az Alapszabályhoz ismét hozzányúlni. Mivel azonban a politikamentesség a jelenleg érvényben levő Alapszabályban nincs rögzítve, viszont a SZJA 1%-okhoz csak ez esetben juthatunk hozzá, ezt mégis el kell most határozni.
Schmidt János szavazásra teszi fel a kérdést: hagyjuk az Alapszabály felülvizsgálatát és a módosításokat az 1998. évi tisztújító Közgyűlésig? Válasz: egyhangú igen. Elfogadja – e a Közgyűlés azt, hogy a politikamentesség előírását pótlólag mégis vegyük be az Alapszabályba? Válasz: egyhangú igen. Kérjük fel Dr. Tavaszi Ferenc és Dienes Géza alapító tagokat ennek elintézésére? Válasz: egyhangú igen.
Schmidt János elnök végezetül azt javasolta a Közgyűlésnek, hogy már most válasszunk jelölőbizottságot az 1998. évi tisztújító Közgyűlésre. Erre ő ugyanazokat a személyeket javasolja, akik az 1993. évi alakuló Közgyűlésen ezt a tisztet ellátták, tehát Dr. Gergely György elnök, Dr. Kelemen Szulpic és Turán György alapító tagok legyenek a jövő évi Jelölő Bizottság tagjai. Ha Kelemen Szulpic egészségi állapota ebben akadályozná, helyette Németh Lőrinc alapító tagot javasolja a Jelölő Bizottságba. A szavazás eredménye: egyhangú
Schmidt János elnök ezután – megköszönve a megjelenést és a figyelmet – a Jedlik Ányos Társaság 1996. évi Közgyűlését berekesztette.
| Budapest, 1997. május hó |
Schmidt János, elnök
Király Árpád, jkv vezető (szerkesztő)
Krassói Kornélia, alapító tag, jkv hitelesítő
Perneczky László, alapító tag, jkv hitelesítő
Mellékelve a megjelentek aláírását tartalmazó jelenléti ív